Ebben az évszázadban három professzor, J.G Speed Edinburghból, Edward Skorkowski Krakkóból és Hermann Ebhardt Stuttgartból alapos vizsgálatoknak vette alá a korai lovak csontjait, fogazatát és egyébb maradványait.Kutatásaik eredményeképpen azt a következtetést vonták le, hogy a ló háziasítását - ami 5-6000 évvel ezelőtt történt Eurázsiában - megelőzően az Equus fajnak négy alfaja volt.Ezekez a következőképpen nevezték el: 1-es pónitípus, e-es pónitípus, 3-as lótípus és 4-es lótípus.A négy típusnak a legközelebbi modern megfelelői a következők:
1-es pónitípus-Exmoor;

2-es pónitípus-Highland;

3-as lótípus-akhaltekini;

4-es lótípus-kaszpi ló.

1-es pónitípus

Ez a típus Északnyugat-Európában fordult elő. 126-128 cm magas volt, egyenes fej, széles homlok és kicsi fülek jellemezték. Igen jól bírta a nedvességet , és a zord körülményeket között is jól boldogult.Az Alaszkában talált leletek alapján állkapcsa az Exmooréhoz hasonlított leginkább.

2-es pónitípus

Észak-Eurázsiában előforduló típus volt, 14 és 14,2 marok közötti marmagassággal.Zehéz testalkat és durva megjelenés a legfőbb jellemzője.Nagy fejű konvex profilú állat, leginkább a Przewalski lóhoz hasonlított.A hideggel szemben ellenálló, erőteljes ló volt.

3-as lótípus

Ezt a Közép-Ázsiában előforduló állatot a következők jellemezték: kb. 14.3 marok marmagasság, sovány testalkat, vékony bőr, finom fülek, hosszú, keskeny test és nyak, valamint csapott far.Ellenállt a kiugróan meleg időjárásnak is, és képes volt sivatagi körülmények között is fennmaradni.

4-es lótípus

Ez a ló nyugat-Ázsiában fordult elő és az arab ló prototípusának tekintik.10 és 11 marok marmagasságú, igen finom, törékeny felépítésű, kisfejű és konkáv profilú állat volt.